Nyersanyagkutatás
A bányaterületek művelés előtti lehatárolásához, a művelés alatt a bővítési irány meghatározásához, valamint a készletek felméréséhez, a gazdaságos kitermelés tervezéséhez egyaránt jól alkalmazhatóak a geoelektromos mérések. A geoelektromos kutatás részben azon alapszik, hogy a különböző talajfajták különböző elektromos tulajdonságokkal rendelkeznek. Geoelektromos ellenállás mérésekkel tehát meg lehet határozni a bányászható kavics-homok-agyag telepek helyét és kiterjedését. Elkülöníthető a szemcsés rétegek határa, megbecsülhető a fedő- és a kavicsvastagság.
Egyik jellemző felhasználás művelés alatt álló kavicsbányák esetében annak megállapítása, hogy a bányászat során kialakult bányató alatti térrészben van-e még kitermelhető kavicsvagyon, másrészt a kavicsbánya lehetséges bővítési területén le lehet határolni a kavics rétegeket, lencséket és meg lehet határozni a kavicsvagyon térfogatát. A következő ábrán egy bányató felszínén mért adatokból kapott eredmények láthatók. A geoelektromos izoohm szelvények alapján megállapítható, hogy a tó alig tartalmaz kitermelhető kavicsot, inkább a partok mentén a tó szélein van még némi kavics.
Földtani szerkezetek kutatása
Geológiai rétegsorok meghatározására van szükség például hulladéklerakóhelyek tervezés előtti vizsgálata során. Méréseinkkel meg tudjuk állapítani a vízvezető és vízzáró rétegek elhelyezkedését nagy kiterjedésben, így a vízzáró rétegek helyzetének ismeretében a lerakók tervezésénél a természetes szigetelést optimálisan felhasználva a mesterséges szigetelések felhasználását minimalizálni lehet. Az alábbi ábrán egy kommunális hulladéklerakó tervezéséhez végzett mérések eredményei láthatóak. A vízzáró rétegeket piros, a vízáteresztő rétegeket sárga szín jelöli. A lerakó optimálisan a döntően kis fajlagos ellenállású (piros színnel jelölt) terület fölé tervezhető, mert addig tart a természetes szigetelő aljzatként használható összefüggő vízzáró agyagréteg.
