A geoelektromos mérések jól alkalmazhatóak a felszín alatti földtani közeg vizsgálatára. A mérések során azonban nem csak a geológiai rétegekről kaphatunk információt, hanem minden olyan szennyezőanyagról is, ami a környezetétől eltérő elektromos vezetőképességgel rendelkezik. Minél nagyobb a földtani közeg és az ott lévő szennyezőanyag közötti elektromos ellenállás különbség, annál pontosabban állapítható meg a szennyezett terület kiterjedése. A geoelektromos mérés nem csak a szennyezőanyag térbeli lehatárolásra alkalmazható, hanem időbeli változások is követhetőek a segítségével például egy kármentesítési folyamat során.
A környezetüktől elektromos vezetőképességük alapján jól elkülöníthetőek például a szénhidrogén szennyezések. Az alábbi ábrán egy olyan területen végzett geoelektromos mérés eredménye látható, ahol a cél a szennyezés lehatárolásával a kármentesítéshez szükséges talajcsere területének megállapítása volt.
A meglévő hulladéklerakók rekultivációja során adódnak olyan feladatok, amelyeknél a lerakott hulladékot el kell különíteni a természetes talajoktól. Ilyen alkalmazásra mutat egy példát a lenti ábra. Jól követhető a nagy ellenállású betontörmelék és az altalaj között – a szelvény mentén eléggé változó mélységű – réteghatár, illetve a mélyben elhelyezkedő vízzáró agyag, amelyre a hulladékot elhelyezték.
A geoelektromos módszerrel végzett kutatással kimutatható az eltemetett hulladék is, vagy olyan elásott tárgyak (pl.: fémhordó), melyek szennyezőanyagok forrásai lehetnek. Szintén jellemző alkalmazás a mélyfúrás után eltemetett iszapgödör helyének lehatárolása, melyre a lenti ábrán látható egy példa.
